A SZERETETRŐL

Márk 12,29-31, 33: Halld Izrael: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr. Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.

A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.

És szeretni Őt teljes szívből, teljes elméből és teljes erőből, és szeretni embernek felebarátját, mint önmagát, többet ér minden egőáldozatnál és véres áldozatnál.

János 13,34: Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.

Róma 13,8-10: Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte. Mert ez: Ne paráználkodj, ne ölj, ne orozz, hamis tanúbizonyságot ne szólj, ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az Igében foglaltatik egybe: Szeresd felebarátodat mint tenmagadat. A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet.

Galata 5,14: Mert az egész törvény ez egy Igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.

1Korinthus 13,4-8: A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem tartja számon a gonoszt, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; mindent elfedez, mindent hiszen, mindet remél, mindent eltűr.

A szeretet soha el nem fogy...