köszönöm hogy olvastad,szeretettel Katalin

Válasz

Igen, az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy igaz Isten - egy az akaratuk, egylényegűek, egyformák - csupán más-más a feladatuk, az, amit kaphatunk Tőlük, illetve kaptunk és fogunk. Isten megoldást adott a bűnben elbukott embernek a megváltási terv által (aki elfogadja, csakis annak, mert szabad akaratunk van), Jézus Krisztus szörnyűséges kereszthalála által a mi bűneinket eltörölte (amennyiben Hozzá járulunk és elfogadjuk ezt a hatalmas áldozatot), a Szentlélek pedig az a drága, kedves hang, amelyet sokszor nem hallunk meg, de velünk van mindig.
Az, hogy ezt elhisszük, elég az üdvösséghez, ezzel kicsit vitatkoznék. Ezt elhinni nem elég. Élő, valóságos, napi kapcsolatban kell lennünk Istennel. Először azonban meg kell Őt ismernünk, s ez hogyan lehetséges? Úgy, hogy olvassuk Szavát, mely szól hozzánk - a Szentírásból -, imádsággal és egyéb módon beszélünk hozzá és várjuk, hogy válaszoljon, s meg is teszi, ha rábízzuk minden reggel életünket, gondolatainkat, mindent... Ez az élő kapcsolat szükséges ahhoz, hogy üdvözüljünk - természetesen sok más is -, hiszen gondoljunk arra a férjre, akinek van ugyan felesége, de teljesen más városban élünk, s talán - talán évente egyszer találkoznak, ismerik egymást? Aligha. Papíron valóban házasok, de ténylegesen - szerintem - NEM. Nem is Istennek van szüksége a mi imánkra, hiszen minden gondolatunkat, szívünk legmélyebb érzéseit ismeri, amit még ki sem gondoltunk, már tudja, hanem természetesen nekünk, hogy szólhasson, válaszolhasson nekünk. Hiszen Övé a világegyetemben, a világmindenségben minden. Ő vezeti, irányítja és tartja fenn valami felfoghatatlan bölcsességgel az egész mindenséget.

Válasz

Köszönöm hogy olvastam.

Válasz

köszönjük erzsike

Válasz

Meglátjuk az Úr Jézust

Vértanú István Szentlélekkel telve
Szemeit az ég felé függesztette
S Istennek jobbján a fényes mennyekben
Urunkat látta!

Idézzük vissza a régi időket
Mint búcsúztatta a hű követőket
Jeruzsálemből mint vezette őket
Betániáig.

Kísérjük most el,nézzük,amint mennek,
Hogy hová,merre,semmit nem kérdeznek
Fülükbe cseng még:---küldelek követnek,
Lesztek tanúim!

Betániánál amint megáldotta
Két áldó karját föléjük tartotta
Szemük láttára tőlük távolodva
Beitták felhők.

Dicsőségében ezután meglátták.
Ígért Szentlelkét együttesen várták,
Jeruzsálemet boldog hírrel járták:
----Felment a mennybe!

--Mi is,ha Szentlélekkel vagyunk telve
Szemeinket az ég felé függesztve
Atyjának jobbján a dicső mennyekbe
Urunkat látjuk!


Kárász Izabella

Válasz